S H I N K E N D O

A feudális idokben, a japán harcosoknak harcmuvészeti tanulmányaik során, alapveto volt a kardvívás tanulása. A shinkendo átfogó újraegyesítése annak, amit egykor a szamurájok használtak a túlélésért folytatott küzdelemben. Úgy határozható meg, mint a japán kardvívó tradíciók és az alapító saját technikai és a rendszer felépítését érinto újításainak összessége, ami az idok során alakult és tökéletesedett ki. Összegezve a shinkendo egy történelmi alapokon nyugvó, sokoldalú japán kardvívás.

A shinkendo iskola a hagyományos és hatékony kardvívást emeli ki, ami komoly gyakorlással gyakorlati tudáshoz és a klasszikus harcmuvészetek megértéséhez vezet. A shinkendo a szamuráj tradíciókra épül: a Heiho (stratégia), Reiho (a bushido etikett követése) és a filozófia. Az alapító, Kaiso Obata Toshishiro irányítja és koordinálja a Kokusai Shinkendo Renmeit (Nemzetközi Shinkendo Szövetség), egy olyan szervezetet, amely a hiteles japán kardvívás oktatását tuzte ki célul.

Goho Gorin Gogyo
Gorin Goho Gogyo

A shinkendot öt részre bonthatjuk -ez a Goho Gorin Gogyu:
  • Suburi - alapgyakorlatok karddal
  • Tanrengata - formagyakorlatok
  • Battoho - a küzdelmi kardrántás és vágás különbözo technikái
  • Tachiuchi - páros gyakorlatok
  • Tameshigiri - próbavágások gyékény illetve bambusz célpontokra
A tanulók bokutoval (fakard) edzenek, a késobb kezdenek Iaitot (életlen kardot) használni, majd Shinkent (valódi kard). Haladó szinten a tanulók tameshi giriket (próbavágás, tesztvágás) végeznek tatami omote makiwaran (elore beáztatott, felcsavart gyékény tekercs), Taken (japán vagy kínai bambusz).

A shinkendo technikáinak, filozófiájának és alapelveinek tanulása, fejleszti és összehangolja a tudat, a test és a lélek egyensúlyát. A kardvívásban való jártasság és a tudat fejlodése ugyan nem egymásból következo képességek, de fejleszthetik és befolyásolhatják egymást. Egy komoly tanulónak fáradhatatlanul gyakorolnia kell a Goho Gorin Gogyot és a Jinsei Shinkendo (Az élet shinkendo) alapelveit és filozófiáját.

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az edzés életünk legfontosabb eleme legyen, de mindenképpen kiteljesíti azt, és a filozófia illetve az edzésen szerzett látásmód jobbá és kiegyensúlyozottabbá teszi a tanuló mindennapjait. A shinkendo tanításai és a benne foglalt filozófia - a Kuyo Junikun (a kilenc bolygó stratégiájának tizenkét tana) és a Hachido (nyolc út) az edzoteremben sajátítható el, de az ott megszerzett tudás nagy segítséget nyújt majd hétköznapi életünk pillanataiban is.

A shinkendohoz szükség van komoly fizikai edzettségre, jó koordinációra és éber koncentrációra, a legfontosabb része mégis az, hogy nagy hangsúly kerüljön a tudat fejlesztésére. Ez erosíti a bushi damashiit (a szamuráj/harcos szellemet) egy olyan tulajdonságot, ami ugyanolyan jelentoséggel bír napjainkban is, mint több száz évvel ezelott. A shinkendo gyakorlásával nem csupán eros fizikumra és fegyelmezett szellemre tehetünk szert, de a nyugodt, tiszta, összpontosítani képes lélekállapotot is elérhetjük. Ez az a része az edzésnek, amelyet a tanuló alkalmazhat élete bármely területén, és így válnak a shinkendo elvei fontossá ma, és voltak azok ugyanezek a nézetek évszázadokkal ezelott is.



design and content copyright © International Shinkendo Federation 2001
shin